Tóth Tibor esete a Határral – a film keletkezéséről

Category: Film, Kultúra 124 0

Hranica (The Border / Határ)
Hranica (The Border / Határ)

Jaroslav Vojtek rendező Hranica (The BorderHatár) című filmjét mutatták be 2011. június 5-én este Szencen. A vetítés után a nézők beszélgethettek a film ötletadójával, Tóth Tibor színművésszel. Az Oscar-díjra is jelölt film a két Szelmenc történetét meséli el.

A legjobb kelet-közép európai dokumentumfilm kategóriáját elnyerő film feliratozva került a mozikba, a szereplők elsősorban magyarul beszélnek, így bennünket még jobban megérint az alkotás.

home Esemény: A Hranica (The Border / Határ) című film bemutatója Szencen
home Rendező: Szenc
loc Helyszín: Szenc
user Résztvevők: Tóth Tibor, Neszméri Tünde, Váradi Lajos, Bárdos Gyula
cal Dátum: 2011. június 5.
file Fájlok helye ../2011/2011-06-05 Tóth Tibor esete a Határral – a film keletkezéséről, Szenc
count Fájlok száma: 1
file Fájlok mérete 2,2 GB
time Összidő: 0 óra 35 perc 10 másodperc
home Előnézet: http://www.televizio.sk/2011/06/toth-tibor-esete-a-hatarral/
info Létrehozó: Magyar Interaktív Televízió

time Formátum: AVC / Advanced Video Codec
home Profil : High@L4
home Adatsebesség: 8 364 Kbps max. 16,0 Mbps 
home Felbontás: 1 440 x 1 080 képpont
home Képarány: 16:9
home Képkockasebesség: 25,000 fps
home ColorSpace/SUB: YUV / 4:2:0
home Sorváltás típusa: váltottsoros
home Sorváltási sorrend: felső mezővel kezdődő

time Formátum : AC-3 / Audio Coding 3
time Adatseb. mód: állandó
time Adatsebesség  256 Kbps
time Csatornák #: 2 csatorna
time Mintavételezés: 48,0 KHz

A film története: http://www.hranica.sk/htm/hu/story.html

Amikor a szovjet katonai alakulatok 1944 novemberében elérték Kárpátalját, az akkori Csehszlovákia legkeletibb részét, a kommunista párt uzsgorodi kongresszusa jóváhagyta a szóban forgó rész Szovjetunióhoz való csatolását. A szovjet hadsereg a területet azonnal bekebelezte. 1945. június 29.-én megkötötték a szovjet-csehszlovák szerződést, ahol ezt a tényt megerősítették. 
Moszkva kötelezte magát, hogy tiszteletben tartja Csehszlovákia belügyeit, viszont a szovjet katonák erőszakosan, valódi megszállókként viselkedtek a területen.   

Ezzel a politikai döntéssel kezdődött Szelmenc lakosainak megpróbáltatása. A települést 1946. 08. 30-án éjjel a Vörös Hadsereg kéttévágta. Az egyik rész, Nagyszelmenc Szlovákiában (az akkori Csehszlovákiában) maradt, míg a másik részt, Kisszelmencet Ukrajnához (az akkori Szovjetunióhoz) csatolták.

A szögesdrót, amelyet önkényesen a házak közé húztak hosszú évtizedekre (néhány esetben örökre), nem csak a temetőt és a birtokokat vágta ketté, hanem a legközelebbi családtagokat is. Olyan esetek is előfordultak, hogy a szülők az egyik oldalon, a gyerekek pedig a másik oldalon maradtak…
A falu kettészakítása nem csak a házak szétválasztását jelentette, hanem azon birtokokét is, amelyeken a lakosok gazdálkodtak. Ezek az illetékes államok javára íródtak.
1949-ben, a több mint három méter magas kerítésbe elektromos áramot vezettek. Az őrtornyokra géppuskák és különböző jelzőberendezések kerültek.  Az intézkedések ellenére a rokonok, hozzátartozók között élénk kommunikáció folyt. Kihasználták azt az előnyt, hogy a lakosság nagy része beszélte a magyar nyelvet, míg a határőrök nem. Az üzeneteket, híreket általában a földeken dolgozva, dalba foglalva közölték egymással a drótkerítésen keresztül. Mindig tudták, hogy ki halt meg vagy éppen ki született, ki ment férjhez vagy ki házasodott meg. Egymás meglátogatására azonban nem volt lehetőség…

HIRDETÉS

Hasonló bejegyzések