Komárom, belvárosi képek

Komárom, belvárosi képek, 2011

• Általános
• Videó
• Audió

	Esemény:	Komárom, belvárosi képek
	Rendező:	MIT
	Helyszín:	Komárom
	Résztvevők:	–
	Dátum:	2011. május 28.
	Fájlok helye	../2011/2011-05-28 Komárom belvárosi képek
	Fájlok száma:	a
	Fájlok mérete	289 MB
	Összidő:	0 óra 3 perc 51 másodperc
	Előnézet:	https://youtu.be/nDATFfC-fiA
	Létrehozó:	Magyar Interaktív Televízió

	Formátum:	AVC / Advanced Video Codec
	Profil :	High@L4
	Adatsebesség:	9 652 Kbps max. 16,0 Mbps
	Felbontás:	1 440 x 1 080 képpont
	Képarány:	16:9
	Képkockasebesség:	25,000 fps
	ColorSpace/SUB:	YUV / 4:2:0
	Sorváltás típusa:	váltottsoros
	Sorváltási sorrend:	felső mezővel kezdődő

	Formátum :	AC-3 / Audio Coding 3
	Adatseb. mód:	állandó
	Adatsebesség	256 Kbps
	Csatornák #:	2 csatorna
	Mintavételezés:	48,0 KHz

Az egykori Magyar Királyság Komárom városának nagyobb (a Duna bal partján fekvő) része. Az első világháború után az újonnan megalapított Csehszlovákia határát a Duna folyása közepén húzták meg, ezzel elválasztva a város északi és déli részét. A kisebb része (szintén Komárom néven) tartozik ma Magyarországhoz. A két várost közúti (Erzsébet híd) és vasúti (Komáromi vasúti összekötő) híd kapcsolja össze.

Komárom a Csallóköz délkeleti csücskében, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál fekszik, a Kisalföld sík vidékén. A város közigazgatási területén, Lándorpusztánál ömlik a Vág-Dunába a Nyitra, torkolatánál egy folyami sziget is kialakult (Apáli). Ez a vidék gazdag élővilágával, ártéri erdeivel természetvédelmi terület. 110 m-es tengerszint feletti magasságban terül el, keletről és északról a Vág-Duna és annak holtága, délről a Duna alkotja természetes határát. Az Erzsébet-sziget csaknem a város teljes hosszában végighúzódik és a hajógyár, valamint a kikötő által használt Kis-Duna-ág választja el a várostól. Kiváló helyzete révén már az ókorban fontos kereskedelmi utak keresztezték itt egymást és ez megalapozta a város későbbi fejlődését. A középkorban itt volt az egyetlen olyan átkelőhely (gázló) a Pozsony és Buda közti 200 kilométeres folyamszakaszon, amely az év minden szakában, nagyobb egységek (kereskedőkaravánok, hadseregek) számára is használható volt. A folyam szabályozása előtt a Komárom feletti szakaszon a számtalan mellék- és holtág, Szőny és Dunaalmástérségében mocsár, tovább Budapestig pedig a folyamig ereszkedő hegyek alkottak természetes akadályt. Pozsony és Budapest között ma is csupán Komáromnál ível át kettős híd (közúti és vasúti) a Dunán. A város fekvése napjaink térszerkezetében is rendkívül előnyös (pontosan félúton fekszik az egykori és a mai magyar főváros között). (Wiki)