Dőrejárás Csallóközcsütörtökön ⋆ SZMAA

2013. február 9-én, szombaton farsangi dőrejárást tartottak Csallóközcsütörtökön a helyi Vöröskereszt szervezésében. A télűző, tavaszhívogató ünnep valamikori jelentőségét ma már a feledés homálya fedi. A dőrejárás mai célokat szolgál, a farsang végének közös bolondos megünneplésével.

FARSANG

A farsang évenként ismétlődő, rövidebb-hosszabb ideig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes felvonulások jellemeznek. Az egyház az ördögök ünnepének tartotta és tiltotta, de gyakran a világi hatóságok se nézték jó szemmel a farsangi kicsapongásokat. A farsang vízkereszttől a – húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt kezdetéig -, hamvazószerdáig tart. A farsang hosszú is lehet és rövid is, attól függően, hogy mikor van húsvétvasárnap. Ettől a naptól kell visszaszámítani negyven napot, s így állapítható meg a nagyböjt időszakának kezdete, hamvazószerda.

A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe. A nagy evésekkel, ivásokkal a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni. A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg. A farsang német eredetű szó, mely magyar elnevezésként a 15. században tűnt fel. A farsang három utolsó napjához kapcsolódott a legtöbb szokás: farsangvasárnaphoz,farsang hétfőhözz és húshagyókeddhez. A farsang utolsó napját jelölő húshagyó elnevezés a böjt, a böjti étkezés kezdetét jelenti.

Jellegzetes étele

A farsang jellegzetes étele a fánk, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak, pl. a Szerémségben azért sütötték, hogy a vihar ne vigye el a háztetőt. Ugyancsak kedvelt étel ilyenkor a rétes, pl. a Bács megyei Topolyán szerencsét hoz, ha jól nyúlik. Általában a sok étel fogyasztásától a következő év bőségét remélték.

Farsangkor három napos táncmulatságot rendeztek, melynek leggyakrabban a kocsma volt a színtere. A legények sorra járták a lányos házakat, hívogatták a lányokat és a táncköltségre, a muzsikusok megfizetésére adományokat gyűjtöttek. Farsangkor nemcsak a legények és a lányok rendeztek táncmulatságokat, hanem a házasemberek, a különféle céhek, az ipartestületek, az asszonyok, sőt a gyerekek is. A házasemberek batyusbálja, kosarasbálja nevében jelzi, hogy a tánc mellett fontos szerepe van ilyenkor az evésnek és az ivásnak is. Sokfelé szokás volt, hogy az asszonyok külön mulatságot rendeztek farsangkor. A farsangi báloknak elsősorban a párválasztásban volt nagy szerepük.

Az udvarlás, párválasztás, lakodalmak legfőbb ideje a hagyományos paraszti életben a farsang időszaka volt. Éppen ezért a farsang adott alkalmat arra is, hogy tréfásan vagy durván figyelmeztessék azokat, akik még nem mentek férjhez. A vénlánycsúfolásnak különböző változatai voltak, pl. tuskóhúzás, kongózás, szűzgulyahajtás, állakodalom.

Általános
Videó
Audió

	Esemény:	Dőrejárás Csallóközcsütörtökön
	Rendező:	Vöröskereszt
	Helyszín:	Csallóközcsütörtök
	Résztvevők:	Csallóközcsütörtök
	Dátum:	2013. február 09.
	Fájlok helye	../2013/2013-02-09 Dőrejárás Csallóközcsütörtökön
	Fájlok száma:	38
	Fájlok mérete	10,9 GB
	Összidő:	1 óra 31 perc 26 másodperc
	Előnézet:	https://www.televizio.sk/2013/02/csallokozcsutortokon-mar-szombaton-eltemettek-a-telet/
	Létrehozó:	Magyar Interaktív Televízió

	Formátum:	AVC / Advanced Video Codec
	Profil :	High@L4
	Adatsebesség:	17,2 Mbps max. 18 Mbps
	Felbontás:	1 920 x 1 080 képpont
	Képarány:	16:9
	Képkockasebesség:	25,000 fps
	ColorSpace/SUB:	YUV / 4:2:0
	Sorváltás típusa:	váltottsoros
	Sorváltási sorrend:	felső mezővel kezdődő