Quittner János mesterkoreográfus síremlékének átadása ⋆ SZMAA

2025. június 21-én szombaton, az András temetőben fejezték ki tiszteletüket a megjelentek Quittner János a hazai néptánc- mozgalom egyik legjelentősebb alakja a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes alapítója iránt. Alkotói tevékenységével, szakmai tudásával hozzájárult a hazai kultúra gazdagításához. Ezért joggal illeti meg nemcsak a jelenlegi, hanem a jövő nemzedékeinek csodálata, elismerése, kegyeletadása. A síremléket Práznovská Nagyová Natália képzőművész mellszobra és Beszédes János szobrász alkotása díszíti.

Boráros Imre beszéde:

Levél barátomhoz. Drága Jancsi barátom! Bocsáss meg, hogy nem Jánosnak szólítalak, de emlékszel, hogy mi gyermekkori vereknyei pajtások a Vasút utcából, csak Jancsi és Imi voltunk. És most már így maradunk örökre.

Emlékszel, ifjúkorunkban Vereknye volt a világ közepe. Minden közel volt Pozsony, Prága, Budapest, Bécs. Úgy éreztük, hogy ránk vár, hogy meghódítsuk.

Te hamar megtaláltad magad a népművészetben, a zenetáncban. Csodálkoztam is, hogy honnan jött ez az isteni küldetés. Sokat és sok helyen csapatban táncoltál.

Majd jött az igazi feladat, a tánc megkomponálása. Egy együttes produkció megrendezése. A szőttes számára a megyek alapítója voltál.

Te voltál, jó voltál benne, sikereid voltak. Sok helyen jártál, jó volt a visszajelzés. Te már Ausztráliában éltél, amikor nekem megadta a sors, hogy odautazzak egy összeállítással.

A teremtő nem úgy akarta, hogy találkozzunk. Te épp akkor jöttél haza, amikor én megérkeztem. A neved, jó híred ott maradt, és én nagyon büszke voltam rád.

Nemcsak az ausztráliai magyarok, de egész Ausztrália gazdagabb lett általad, munkád által. Ma is éltetik és tovább viszik alkotásaidat, jó barátod, alkotótársad, dr. Albert Károly által.

Köszönöm, hogy most is itt állhatok melletted. Megtiszteltetés, bővebben majd. De hát ez legyen, ami titkunk.

Egy verset is választottam neked. Gágyor József tanár úr, Tékozló fiú című versét.

A végtelemből egy véges részt kaptam.
Uram, hálát rebeg érte az ajkam.
A véges részhez egy társat is adtál.
Uram, a magamra te sohasem hagytál.

Ha olykor, olykor a rossz útra tévedtem.
Uram, te őröködtél mindig felettem.
Ha káromló szót mondott is az ajkam.
Uram, még akkor is a fiad maradtam.

Tékozló fiú hozzád visszatértem.
Uram, uram, bocsásd meg ezernyi vétkem.
Ki a végtelent, a végessel méred.
Uram, a ragyogtasd rám a mennyei fényed.

A végtelennek kezedben a partja.
Uram, kérlek vigyázz bűnös fiadra.
Ki a végtelent kezedben tartod,
Uram, segíts, segíts, hogy nálad érjek majd partot.

Én most azt kellene mondanom, hogy búcsúzom, de nem mondom.

Azért, drága barátom, mert te most már örökre velünk maradsz.

Az 1941-ben született Quittner Jánost fiatal fejjel rabul ejtette a tánc, a magyar néptánc. Az ötvenes évek közepe táján tizenéves fejjel már táncosa volt a Pozsonypüspökiben, a Csemadok helyi szervezetében akkor működő Felső-csallóközi Népi Együttesnek; annak a vezetője, Sztriezsenyec-Horváth Rudi volt az első mestere. Ő adta meg az induláshoz oly fontos kezdő lendületet.

Nem sokáig bírta, hogy más alkotta szabályok szerint táncoljon. Hamar felébredt benne az előadói vágy mellett az alkotói vágy is – mindkettőt kellően táplálta. Táncolt, hogy tánckészségét tökéletesítse; tanult, hogy alkotói vágyának nyelvezetet találjon. Táncosként is nagyokat alakított. Máig él bennem a Csallóközi Dal- és Táncegyüttes általa koreografált Cigánytáncában nyújtott kép. A Vajda szerepét táncolta, a színpad hátsó felében asztal, rajta Jancsi, majd hopp, egy nagy szökkenés és az asztalról térdre, a földre ugrik János. Nagy jelenet volt, térde élete végéig viselte a nyomát, az emlékét.

Vagy a másik, a Három erdélyi tánc, igazából ez hozta meg számára Martin György barátságát. Ez már a Szőttes egyik korai bemutatóján történt. Szóval, tanulta a mozgás mesterségét. Egyszer gondolt egy nagyot, és süvölvényként beállított Rábai Miklós nagymesterhez, a Magyar Állami Népi Együttes akkor már Kossuth-díjas koreográfusához. Elment Budapestre, a Corvin térre, és elmesélte Miklós bácsinak, hogy ő bizony nemcsak táncos, de koreográfus is akar lenni. Ahhoz az együtteshez ment tanulni, amely akkor már európai szintre emelte az Ecseri lakodalmast, megalkotta a Balladák műsorát: a Barcsai szeretőjét, a Kubikosokat, az Orbán és az ördög kompozíciókat, mely műsor utat mutatott a követésre elénk tárt szovjet minták ellenében a magyar néptánchagyomány táncszínházi megfogalmazása, illetve feldolgozása részére.

…

1966-ban részt vett egy háromnapos, országos méretű magyar szeminárium hallgatójaként, melynek vezető előadója Martin György volt, Tardoskedd és Kéménd falvak hagyományos táncainak feltárásában. A gyűjtés előkészítője Tóth Margit, a Csemadok KB szakelőadója volt. Ott már János is filmezőgéppel dolgozott, akárcsak én. Vezető szervezője volt 1968-ban a vásárúti és vámosfalui gyűjtéseknek, 1969-ben egy hétig jártunk Erdélyben, ahol Martin Györgynek segítettünk, s mivel Magyarországon erre nem találtak saját autóval rendelkező és utazni hajlandó koreográfust, Tinka kérésére saját kocsimmal, Quittner kíséretével, én szállítottam utána a Kodály Zoltán által akkor beszerzett hangos-színes filmfelvevő gépet. Ekkor vettük hangosfilmre Magyarpacalkán a látványos hajdau román táncot is, melyet mostanra már minden valamire való táncegyüttes legalább egy koreográfiai változatban a műsorára tűzött, majd következett a sor: Gömör, Zoboralja, Ipoly mente, a szlovák Sáros és Szepesség, Jóka, meg a többi hazai tájegység. És ezek a gyűjtött anyagok fokozatosan füzetekben, a pozsonyi Népművelési Intézetben, a nemzetiségi osztály gondozásában jelentek meg, és bekerültek a Szőttes és a többi felvidéki magyar és a magyarországi táncegyütteseink műsorába. Alkotói nyelvet, stílust újítottak. A Szőttes lett a megújulás hazai vezető együttese.

Takács András

Általános
Videó
Audió

	Esemény:	Quittner János mesterkoreográfus síremlékének átadása
	Rendező:	Nagy Sándor
	Helyszín:	Pozsony, András-temető
	Résztvevők:	Quittner Rozália, Quittner A. János, Jégh Izabella, Boráros Imre, Németh Imre, Juraj Hamar (SĽUK), Ľuboš Straka, Stilla Pectus kamarakórus, Nagy Sándor …
	Dátum:	2025. június 21.
	Fájlok helye	../2025/2025-06-21 Quittner János síremléke
	Fájlok száma:	1
	Fájlok mérete	17,40 GB
	Összidő:	0 óra 50 perc 17 másodperc
	Előnézet:	https://vimeo.com/1095280556
	Létrehozó:	Magyar Interaktív Televízió

	Formátum:	AVC / Advanced Video Codec
	Profil :	High@L4.2
	Adatsebesség:	49,2 Mbps
	Felbontás:	1 920 x 1 080 képpont
	Képarány:	16:9
	Képkockasebesség:	50,000 fps
	ColorSpace/SUB:	YUV / 4:2:0
	Sorváltás típusa:	folytonos
	Sorváltási sorrend:	progresszív