Tóth Tibor esete a Határral – a film keletkezéséről

Category: Film, Kultúra 273 0

Hranica (The Border / Határ)
Hranica (The Border / Határ)

Jaroslav Vojtek rendező Hranica (The BorderHatár) című filmjét mutatták be 2011. június 5-én este Szencen. A vetítés után a nézők beszélgethettek a film ötletadójával, Tóth Tibor színművésszel. Az Oscar-díjra is jelölt film a két Szelmenc történetét meséli el.

A legjobb kelet-közép európai dokumentumfilm kategóriáját elnyerő film feliratozva került a mozikba, a szereplők elsősorban magyarul beszélnek, így bennünket még jobban megérint az alkotás.

home Esemény: A Hranica (The Border / Határ) című film bemutatója Szencen
home Rendező: Szenc
loc Helyszín: Szenc
user Résztvevők: Tóth Tibor, Neszméri Tünde, Váradi Lajos, Bárdos Gyula
cal Dátum: 2011. június 5.
file Fájlok helye ../2011/2011-06-05 Tóth Tibor esete a Határral – a film keletkezéséről, Szenc
count Fájlok száma: 1
file Fájlok mérete 2,2 GB
time Összidő: 0 óra 35 perc 10 másodperc
home Előnézet: http://www.televizio.sk/2011/06/toth-tibor-esete-a-hatarral/
info Létrehozó: Magyar Interaktív Televízió

time Formátum: AVC / Advanced Video Codec
home Profil : High@L4
home Adatsebesség: 8 364 Kbps max. 16,0 Mbps 
home Felbontás: 1 440 x 1 080 képpont
home Képarány: 16:9
home Képkockasebesség: 25,000 fps
home ColorSpace/SUB: YUV / 4:2:0
home Sorváltás típusa: váltottsoros
home Sorváltási sorrend: felső mezővel kezdődő

time Formátum : AC-3 / Audio Coding 3
time Adatseb. mód: állandó
time Adatsebesség  256 Kbps
time Csatornák #: 2 csatorna
time Mintavételezés: 48,0 KHz

A film története: http://www.hranica.sk/htm/hu/story.html

Amikor a szovjet katonai alakulatok 1944 novemberében elérték Kárpátalját, az akkori Csehszlovákia legkeletibb részét, a kommunista párt uzsgorodi kongresszusa jóváhagyta a szóban forgó rész Szovjetunióhoz való csatolását. A szovjet hadsereg a területet azonnal bekebelezte. 1945. június 29.-én megkötötték a szovjet-csehszlovák szerződést, ahol ezt a tényt megerősítették. 
Moszkva kötelezte magát, hogy tiszteletben tartja Csehszlovákia belügyeit, viszont a szovjet katonák erőszakosan, valódi megszállókként viselkedtek a területen.   

Ezzel a politikai döntéssel kezdődött Szelmenc lakosainak megpróbáltatása. A települést 1946. 08. 30-án éjjel a Vörös Hadsereg kéttévágta. Az egyik rész, Nagyszelmenc Szlovákiában (az akkori Csehszlovákiában) maradt, míg a másik részt, Kisszelmencet Ukrajnához (az akkori Szovjetunióhoz) csatolták.

A szögesdrót, amelyet önkényesen a házak közé húztak hosszú évtizedekre (néhány esetben örökre), nem csak a temetőt és a birtokokat vágta ketté, hanem a legközelebbi családtagokat is. Olyan esetek is előfordultak, hogy a szülők az egyik oldalon, a gyerekek pedig a másik oldalon maradtak…
A falu kettészakítása nem csak a házak szétválasztását jelentette, hanem azon birtokokét is, amelyeken a lakosok gazdálkodtak. Ezek az illetékes államok javára íródtak.
1949-ben, a több mint három méter magas kerítésbe elektromos áramot vezettek. Az őrtornyokra géppuskák és különböző jelzőberendezések kerültek.  Az intézkedések ellenére a rokonok, hozzátartozók között élénk kommunikáció folyt. Kihasználták azt az előnyt, hogy a lakosság nagy része beszélte a magyar nyelvet, míg a határőrök nem. Az üzeneteket, híreket általában a földeken dolgozva, dalba foglalva közölték egymással a drótkerítésen keresztül. Mindig tudták, hogy ki halt meg vagy éppen ki született, ki ment férjhez vagy ki házasodott meg. Egymás meglátogatására azonban nem volt lehetőség…

HIRDETÉS

Hasonló bejegyzések

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .