Hranica (The Border / Határ)
Jaroslav Vojtek rendező Hranica (The Border / Határ) című filmjét mutatták be 2011. június 5-én este Szencen. A vetítés után a nézők beszélgethettek a film ötletadójával, Tóth Tibor színművésszel. Az Oscar-díjra is jelölt film a két Szelmenc történetét meséli el.
A legjobb kelet-közép európai dokumentumfilm kategóriáját elnyerő film feliratozva került a mozikba, a szereplők elsősorban magyarul beszélnek, így bennünket még jobban megérint az alkotás.
 |
Esemény: | A Hranica (The Border / Határ) című film bemutatója Szencen |
 |
Rendező: | Szenc |
 |
Helyszín: | Szenc |
 |
Résztvevők: | Tóth Tibor, Neszméri Tünde, Váradi Lajos, Bárdos Gyula |
 |
Dátum: | 2011. június 5. |
 |
Fájlok helye | ../2011/2011-06-05 Tóth Tibor esete a Határral – a film keletkezéséről, Szenc |
 |
Fájlok száma: | 1 |
 |
Fájlok mérete | 2,2 GB |
 |
Összidő: | 0 óra 35 perc 10 másodperc |
 |
Előnézet: | http://www.televizio.sk/2011/06/toth-tibor-esete-a-hatarral/ |
 |
Létrehozó: | Magyar Interaktív Televízió |
 |
Formátum: | AVC / Advanced Video Codec |
|
Profil : | High@L4 |
|
Adatsebesség: | 8 364 Kbps max. 16,0 Mbps |
 |
Felbontás: | 1 440 x 1 080 képpont |
 |
Képarány: | 16:9 |
 |
Képkockasebesség: | 25,000 fps |
 |
ColorSpace/SUB: | YUV / 4:2:0 |
 |
Sorváltás típusa: | váltottsoros |
 |
Sorváltási sorrend: | felső mezővel kezdődő |
 |
Formátum : | AC-3 / Audio Coding 3 |
 |
Adatseb. mód: | állandó |
|
Adatsebesség | 256 Kbps |
 |
Csatornák #: | 2 csatorna |
 |
Mintavételezés: | 48,0 KHz |
A film története: http://www.hranica.sk/htm/hu/story.html
Amikor a szovjet katonai alakulatok 1944 novemberében elérték Kárpátalját, az akkori Csehszlovákia legkeletibb részét, a kommunista párt uzsgorodi kongresszusa jóváhagyta a szóban forgó rész Szovjetunióhoz való csatolását. A szovjet hadsereg a területet azonnal bekebelezte. 1945. június 29.-én megkötötték a szovjet-csehszlovák szerződést, ahol ezt a tényt megerősítették.
Moszkva kötelezte magát, hogy tiszteletben tartja Csehszlovákia belügyeit, viszont a szovjet katonák erőszakosan, valódi megszállókként viselkedtek a területen.
Ezzel a politikai döntéssel kezdődött Szelmenc lakosainak megpróbáltatása. A települést 1946. 08. 30-án éjjel a Vörös Hadsereg kéttévágta. Az egyik rész, Nagyszelmenc Szlovákiában (az akkori Csehszlovákiában) maradt, míg a másik részt, Kisszelmencet Ukrajnához (az akkori Szovjetunióhoz) csatolták.
A szögesdrót, amelyet önkényesen a házak közé húztak hosszú évtizedekre (néhány esetben örökre), nem csak a temetőt és a birtokokat vágta ketté, hanem a legközelebbi családtagokat is. Olyan esetek is előfordultak, hogy a szülők az egyik oldalon, a gyerekek pedig a másik oldalon maradtak…
A falu kettészakítása nem csak a házak szétválasztását jelentette, hanem azon birtokokét is, amelyeken a lakosok gazdálkodtak. Ezek az illetékes államok javára íródtak.
1949-ben, a több mint három méter magas kerítésbe elektromos áramot vezettek. Az őrtornyokra géppuskák és különböző jelzőberendezések kerültek. Az intézkedések ellenére a rokonok, hozzátartozók között élénk kommunikáció folyt. Kihasználták azt az előnyt, hogy a lakosság nagy része beszélte a magyar nyelvet, míg a határőrök nem. Az üzeneteket, híreket általában a földeken dolgozva, dalba foglalva közölték egymással a drótkerítésen keresztül. Mindig tudták, hogy ki halt meg vagy éppen ki született, ki ment férjhez vagy ki házasodott meg. Egymás meglátogatására azonban nem volt lehetőség…
